Kályhás Zoli: FŰTÉSI ÚTMUTATÓ!

Cserépkályha használatba vételi és karbantartási útmutató. A cserépkályha első kifűtése:

Az építés során az új kályhában sok víz található, és ezt kell ilyenkor maradéktalanul eltávolítani fokozatosan a kályhatestből, a kéményen keresztül, ami tűz hatására, gőz formájában távozik! Ezért nagyon fontos, hogy a száradás alatt az ajtók (akár ég benne a tűz, akár nem) mindig nyitva legyenek! A tűz leégéséig felügyelet mellett! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a felhalmozódó gőzök nem tudnak távozni, és a fugák kitágulnak, legrosszabb esetben a kályha szétnyílik, felrobban! A szárító fűtést a kályha felépítése után legkorábban két nap múlva lehet megkezdeni, és időtartama 3-4 hét.

A kifűtés menete:

Az első begyújtás előtt a kéményt elő kell melegíteni, aminek módja: a kéménytisztító-ajtót levéve, a kéményben égessünk el néhány papírt, vékony fát, kinyomva vele a hideg levegő oszlopot.

1. Az első héten langyos, kéz meleg állapotig melegítsük fel a kályhát és igyekezzünk ezt folyamatosan megtartani, úgy hogy eleinte nagyon kis tűzre időnként 2-3 vékony fát rakjunk a tűztérbe, ajtót tilos becsukni!

2. A második héten már meleg tapintásig lehet felfűteni a kályhát az 1. pontban leírtakkal azonos módon, az ajtót még mindig tilos becsukni!

3. A harmadik héten már forróra (üzemi hőmérsékletre) fűthető a kályha, oly módon, hogy a tűzteret megtöltjük a szükséges famennyiséggel egyszerre, és ezt kb. 12-24 óra múlva megismételjük. A kályha ajtót még mindig nem csukjuk be, ha van huzatszabályzó az ajtón, akkor a fa leégése után már elég csak azt nyitva hagyni! A harmadik hét végén a fentiek betartásával a kályha ki van fűtve. Ezután a fűtés úgy működik, hogy a tűzteret megtöltjük egyszerre a szükséges famennyiséggel, meggyújtjuk, majd ha leégett (már csak parázslik) a kályha ajtót, huzatszabályzóját lezárjuk. A következő fűtésig teljen el legalább 10 óra, hogy a kályha képes legyen újra hőt felvenni! Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamú és zavartalanabb üzemeltetést biztosít!

Éves első befűtés módja hideg már kiszáradt cserépkályha felmelegítése:

Eltérően a már felmelegített cserépkályha fűtésétől, célszerű a kéményt előmelegíteni (lásd, kifűtés menete). Hideg állapotban a tűztérbe helyezünk néhány darab vékony fát és meggyújtjuk, majd folyamatosan rakjunk rá darabonként még mindig vékony kis fákat, mindaddig, míg a kéményen keresztül már határozottan áramlik a füst. Ekkor már a járatok és a kémény felmelegedett annyira, hogy a vastagabb fákból származó füst is akadálytalanul távozik a kéményen.

Néhány gondolat a tűzifáról:

Fontos, hogy mindig száraz keményfával tüzeljünk. A fa igen tiszta környezetkímélő tüzelőanyag. A legjobb égés és optimális hatásfok eléréséhez legalább 2 éve vágott szellős, de csapadék mentes helyen tárolt fát használjunk. A frissen vágott és vásárolt fa nedvességtartalma 70 %, így fennáll a veszélye a szurok és a kátrányképződésnek, valamint beivódásának, lerakódásának a kéményben, kályhában egyaránt. Rendkívül káros és kellemetlen állapot, igyekezzünk az említett javaslatokkal elkerülni ezt.

Mit ne tegyen kályhájával ?:

Ne zárja le az első három hétig!

Ne zárja le addig, amíg a fa lánggal ég, nem esik szét. Robbanás veszély!

Ne fűtse folyamatosan. A felforrósodott kályhát ne rakja meg újra fával, mert nem fog több hőt leadni, inkább szétnyílnak a fugák!

Túl apró tűzifa (gyújtóst kivéve) esetén egyszerre nagyobb mennyiséget ne rakjunk a tűzre, mert a heves égéssel kárt okozhatunk, felrobbanthatjuk, túlfűthetjük kályhánkat (pl.: dióhéj, rétegelt lemez, fenyőhulladék, sok hullámpapír, hígító...stb.)

Ne fojtsa le a tűzet, kevés levegő adással! Tökéletlen égést, robbanást, kátrányosodást okozhat!

Következmények: a csempe repedése,csempe törése, fuga nyílása, fuga kipotyogása, párkányok emelkedése, lazulása, tűztér samottjának potyogása, ajtók deformálódása.

Ezen hibákra garanciát nem tudunk vállalni, ezen hibákat helytelen használat okozza!

További nagyon fontos teendő a kémény rendszeres tisztítása!

Kérje szakember véleményét, ha kályhájával, vagy kéményével kapcsolatban bizonytalan!

Fontos a kályha szakszerű kezelése, ezzel a kályhát hosszú életűvé és gazdaságossá teszi!

ÚTMUTATÓ CSERÉPKÁLYHÁK ÉS KANDALLÓK HASZNÁLATÁHOZ

A BEGYÚJTÁS

Széles körben elterjedt az a begyújtási mód, hogy jobbról, balról elhelyezett két vastagabb fahasábra keresztbe vékony gyújtóst, majd egyre vastagabb fát raknak, és az alátömött újságpapírral igyekeznek meggyújtani a fát .Az első lángocskák a felül levő egész fatömeget hevíteni kezdik és kihajtják a fában levő vizet és illóanyagokat. Az így képződött füst, a korom rakódik a kályha és a kémény falára. Jobban járunk, ha állítva helyezzük a tűztérbe a fát. A vastagabb hasábokat döntsük a tűztér hátfalához, ezek elé pedig vékonyabbak kerüljenek. A legelejére, az ajtóhoz már pár szál sovány hasítékot rakjunk gyújtós gyanánt, amit egy alágyújtás féleséggel (elé gyújtóssal ) gyorsan, könnyen lángra lobbanthatunk, . Ilyen módon elmarad a temérdek gyújtóhasogatás, újságpapír gyűrögetés, meg a szédülésig tartó fújogatás tűzélesztgetés, amit a szemünkbe csapódó füst csak tovább keserít. Az "előgyújtós" gyorsan fellobbantja a vékony keményfaszálakat, és azonnal forró füstgáz képződik, a jó huzat hamar kialakul. Az egyre erősödő légmozgásban a fahasábok elölről hátrafelé, és föntről lefelé gyújtják meg egymást. Az égés ideje megnyúlik, így a kályha tömege több hőt képes felvenni. A tűztérben gyorsan létrejön a tökéletesebb égéshez szükséges magas hőmérséklet. Fontos tudni, hogy a cserépkályha ajtaján lévő huzatszabályzó nyílások általában nem engednek elegendő levegőt a tűztérbe, így az égés nem lesz tökéletes. Legalább az elégés derekáig meg kell nyitnunk az ajtót egy-két ujjnyira. A kályhába (kandallóba) a napi tüzelőmennyiséget egyszerre kell berakni. Miután leégett a tüzelőnk, utána rakás ne történjen. Után rakosgatni csak vaskályhánál, vaskandallónál lehet, szabad. Után rakással rossz hatásfokot érünk el. Tüzelés befejezésekor a kályha (kandalló) ajtót lezárjuk, ha van huzatszabályozó rajta, akkor azt is. Nagyon fontos: ellenben, hogy csak akkor szabad lezárni, ha már tökéletesen leégett. Ez azt jelenti, hogy elégetlen tüzelőanyag már nincs. Szétütögetjük, megkaparjuk a parazsat, és akkor szabad lezárni, ha már sehol nem látunk sárgán pislogó lángot. Szigorúan Tilos! Előbb elzárni, ellenkező esetben a kályhát felrobbantjuk! ( a kályhába bezárt füstgáz szétfeszíti a kályhát)

Jó tanács : inkább öt perccel később zárjuk el , mint előbb!

Begyújtás a szezon kezdetén Ősszel, amikor a délutánok még enyhék, a hideg éjszakák azonban már lehűtik a házat, jól esik egy kis cserépkályha meleg. Sokan befűtenék a cserépkályhát délután, hogy estére meleg legyen, és kitartson reggelig, de a füst visszaömlik a lakótérbe. Ennek oka az, hogy a kémény egy hőmérséklet különbségjelző szerkezet, és a huzat iránya mutatja, hogy merre van hidegebb. Akár csak egy fokkal is hidegebb levegő van a lakásban, mint kint, "negatív" légáramlat jön létre. Első begyújtásra válasszuk ki azt a napszakot, amikor a lakásban egy csöppet melegebb van, mint odakint. Hasonló jelenséget előidézhet az is, ha a napsütötte tetőcserepek fölött kis hő dugó alakul ki, melynek köszönhetően mikroklíma keletkezik, amely nem engedi a lakásból kifelé irányuló kéményhuzat kialakulását. Nem mindig célravezető az, ha a lakás belső hőmérsékletét vesszük figyelembe, és nem is mindig tudjuk ezt úgy gyakorolni. De van egy célravezető eszköz, mivel a huzatot meg tudjuk indítani a kéményben. A kémény ajtót (kamina ajtó) kinyitjuk, (ha a pincéből indul a kémény akkor ott) és több újság elégetésével a kéményt felmelegítjük. Azért kell több újságot elégetni, hogy az egész kéményhosszúság felmelegedjen. (nem elég egy újságlap!) Ez újonnan rakott kályháknál fokozottan érvényes! Ősszel amikor rendszertelenül fűtünk (nem minden nap) , akkor ajánlatos előtte a kéményt felmelegíteni az előző pontban leírtak szerint. Hétvégi házaknál, vagy ahol rendszertelenül, időszakosan használjuk a kályhát (kandallót) minden begyújtás előtt a kéményt fel kell melegíteni, ellenkező esetben a füstgáz visszaáramlik és nem tudunk tüzelni. A kályhán keresztül az áramlást nem tudjuk megindítani. Ha a kályhából jönne vissza a füstgáz (nem ég), akkor szüntessük meg a tüzet a kályhában és a kéményben a kamina ajtón keresztül indítsuk meg az áramlást, melegítsük fel a leírtak szerint. Cserépkályhában, kandallóban nedves nagy víztartalmú fával tüzelni tilos! Nem ajánlatos - lásd az alábbi bekezdést a fákról.

A nedves fából kicsapódó kátrányt, illó anyagot a kályhatest leköti és egy idő után rossz illatot fogunk érezni a lakásban. A kátrány a kémény keresztmetszetét is leszűkíti, és a kémény külső falán is jelentkezik feketés barna folt. Cserépkályhába, kandallóba Tilos, nem ajánlatos, műanyag származékos anyagot, rongyot, konyhai hulladékot, gázos, feszítő, robbanást előidéző anyagokat tüzelni. Tűzifákról általában: Cserépkályha fűtéshez csak a száraz, keményfa használható gazdaságosan. A puha és tűlevelű fák szerkezetükből adódóan nem alkalmasak erre, mert gyorsan ellobbannak, kormoznak és a képződött hő java a kéményen távozik, megterhelve a cserépkályha és a kémény szerkezetét. Frissen vágott élő fa sok vizet tartalmaz, amit a szabadban való tárolás folyamán részben elveszít. A nedvességtartalom frissen vágott állapotban 50-60 %-os. Széljárta tároló helyen néhány hónap alatt 30-40 %-ra csökken a fa víztartalma. Körülbelül két év elteltével tekinthetjük légszáraznak a fát. A légszáraz és a frissen vágott fa között akár 40 %-os fűtőérték különbség is lehet. Kereskedelemben háromféle tűzifa kapható: 1 méteres hasáb, illetve gömbfa, 33 cm-es kandallófa, és 25 cm-es háztartási tűzifa. A hasábfa vásárlása a leggazdaságosabb, mert akkor térfogatnyi fát veszünk, bármennyi is a víztartalma. A hasábfából az 1 alapterületű és 168 cm magas rakat az 1 köbméter mennyiségű fa. A darabolt és felhasított kandalló- és háztartási tűzifával sok tennivalónk már nincs, viszont a fával együtt megvásároljuk azt a víztömeget is, amit felhasználás alatt kiszárítunk belőle. Cserépkályha fűtéshez a 33 cm hosszúságú fa a legmegfelelőbb. A nagy sűrűségű faféléket válasszunk: cser. Akác. Tölgy, bükk, kőris, szilfákat. Mivel ezek lassan égnek, a képződött hőből többet felvesz a kályha tömege. A száraz, megfelelő méretű, a tűztérben célszerűen elhelyezett fával gazdaságosan tudunk fűteni. Figyeljük meg, mennyi az a legkevesebb famennyiség, ami elég jól felhevíti a cserépkályhát. Annál kevesebbet nem szabad, többet pedig nem érdemes égetnünk 10 cm átmérő felett gömbölyű felfűrészelt fát ajánlatos kétfelé hasítani, illetve a vastagabb átmérőjűt négyfelé. Saját és környezetünk érdekében tartsuk be az ajánlott utasítást!

Jó melegedést kívánok!



                                                    KÖSZÖNÖM SZÉPEN,HOGY ELOLVASTA!

                  HA KÉRDÉSE VAN SZÍVESEN SEGÍTEK!  

ANNUS ZOLTÁN  kályhásmester.                                               

Zalaszentmihály, Kossuth L. 4. 8936.                                                             

e-mail: annuszoli@gmail.com                                  

tel: +36 30 277 11 54.                                          

 www.annuszoltankalyhas.hu     

  www.kalyhaszoli.hu                                                                         

 www.hibridkalyha.hu